NEON Budapest - neonvadász blog

2017. május 26-án délelőtt élénk érdeklődés mellett mutattuk be Neon Budapest című webprojektünket, amely az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Tartalomszolgáltató műhelyének két féléves munkájával, Prusinszki István hallgatónk alapgyűjteményére építve, BA és MA hallgatóink gyakorlataként készült el. A Budapesten még látható neonokat megörökítő, néhány éves fotósorozat témáit hallgatóink ősszel újrafotózták, helyszínrajzot készítettek, regisztrálták a változásokat blogban , térképen és adattáblában . 2017. tavaszán gazdag információs kontextust gyűjtöttünk várostörténeti , kulturális , technikai területen, országos , nemzetközi és múltbéli szakirodalmi kitekintéseket állítottunk össze, a honlap arculatát Patkós Luca tervezőgrafikussal véglegesítettük. A projektbemutatón is a téma komplexitásának érzékeltetésére törekedtünk: tanulságos nemzetközi összehasonlításra adott módot David S. Hill, a varsói Neonmúzeum igazgatója. A történészi-várostör

„Oly csodás, ha jön az est / Ha kigyúl ezernyi fény / Szinte égi tünemény / Ez a színes látomás…” – énekelte fél évszázaddal ezelőtt a népszerű táncdalénekes, Németh Lehel. Budapesten még napjainkban is több száz működő vagy örökre kialudt fényreklám található, amelyek múltat idéző neonfénnyel és betűtípussal elevenítik fel a ’60-as, ’70-es, ’80-as éveket. Bár az utcai neonreklámokról ma mindenki a szocializmusra asszociál, az első világító feliratok már az 1930-as években megjelentek Budapesten. Többségük a II. világháborúban elpusztult, és a városi neonreklámok második aranykora csak a hetvenes években kezdődött: a városvezetés az 1970-es pártkongresszus után döntött úgy, hogy a turisták által látogatott helyeknek világvárosi hangulatot kölcsönöz a gyakran nem is konkrét terméket vagy márkát – néha egészen abszurd üzeneteket – reklámozó neonhirdetésekkel. A ’80-as évek végére, majd a rendszerváltás után az új hirdetési formák háttérbe szorították a neonreklámokat. A neonokban

Az  Index 2009-es Budapest neontemető  című cikkében (Nagy Attila, Index – 2009. 07. 19.) felsorolt neonmentők honlapjai mára jórészt eltűntek: Izsó Zoltán Neonfényes Budapest  – www.iz.webzona.hu – csak a nyitólap működik, a linkek nem Neonon.hu – a Neonon csoport honlapja már nem érhető el  Neonvadasz.freeweb.hu – már nem érhető el  Reklámfényezők – reklamfenyezok.uw.hu – már nem érhető el  Neonmentők – neonmentok.uw.hu – már nem érhető el  A Neonon csoport neontérképe   még működik, azonban a Google-térképükről linkelt képeket tároló Panoramio szolgáltatásra rövidesen megszűnés vár. Ami még látható: A neonmentők közreműködésével mentett emblematikus neonjelek az  Elektrotechnikai Múzeum  udvarán és honlapján, illetve raktárában Szintén elérhető, bár sok törött linket tartalmaz a  Neon.lap.hu Neonsimogató   – Soós Károly Neontérképe képekkel (2011) „A Neonmentők csoport 2002-től 2006-ig foglalkozott neonmentéssel Budapesten.” ... „Az Elektrotechnikai Múzeum biztos

A város funkcionális arculatát – homlokzatok, utcai világítás és bútorok – szavakkal és ábrákkal bővítő feliratok, cégérek és reklámplakátok vagy festések mellett különlegesen új elemet jelentettek a légies, nappal alig észrevehető, éjjel azonban életre kelő neonjelek. Olykor az utcafront síkjától is elrugaszkodva, saját teret, szövegüknek saját síkot hasítottak a sötétből, s új vizuális témát kínáltak a városképet megörökítő fotósoknak. A budapesti neonjelek történetével több online is elérhető cikk foglalkozik, s minden fényképarchívumban felbukkannak éjszakai felvételeken, vagy felfedezhetjük őket nappali fényben készült fotók mellékszereplőiként is. Társprojektünkben, a Kalota Béla fényképeit közreadó, s helyszíneit újrafotózó  iTTiVoTT Budapest ben a budapesti vendéglátóipari egységek fölött még a rendszerváltás utáni években is a mára megmaradt neonok többszörösét örökíthette meg a fotós. Neonfeliratokat ábrázoló  képeiből külön bejegyzésben válogatunk , a képektől link veze

A neonfeliratok története, jelene és jövője (megőrzésük vagy felújításuk) az ország minden városában, sőt, kisebb településén külön gyűjtést érdemelne. A neonreklámok velünk voltak a múltban, felbukkannak látványos épületekre fókuszált képek „mellékszereplőiként”, pl. a Fortepan gyűjteményében: Fortepan 02206 - orig: GYÖNGYI Kecskemét, Kossuth tér, Római katolikus nagytemplom (Öregtemplom) Vagy egy építmény tetején, a korabeli legfeltűnőbb helyen: Fortepan  05478 - orig: GYÖNGYI Siófok, Víztorony Az országos körkép szükségességét ízelítőként Kertész Zoltán összeállításával bizonyítjuk. Békéscsabán és tágabban, Észak-Magyarország térségében néhány hét alatt több forrásból, több témából gyűjtött könyvtárosként képeket, talált elkötelezett gyűjtőket, s nézett át helytörténeti Facebook-csoportokat neon-vonatkozásokat keresve. Békéscsaba: Andrássy út (pengeház) 17. régen (Fotó: Gellért Mária, 1981)  Békéscsaba neonjai  Szubjektív cikkválogatás a város rek

A (főleg) budapesti neonjelek sorsa a neonmentő csoportok működésének köszönhetően népszerű témájává vált a kétezres évek webes újságírásának, segítette a helytörténeti kutatásokat és a város múltját, identitását őrző csoportok kialakulását. A legtöbb weben megjelent cikk ma is elérhető, válogatásunk bizonyára nem teljes, de talán reprezentatív: Az égre rajzolt pincérnő Noller – Népszabadság Kultúra – 2010. 06. 11. „Valamikor 2005 táján volt a neonnosztalgiának egy jelentősebb nekibuzdulása, amikor is végre elkezdődött a régi, szocialista neonok dokumentálása, múzeumba mentése. Főleg a fővárosból. Ez már az utolsó pillanat volt: mert ekkorra a legszebb, legnagyobb pesti neonok kihunytak, de azért még itt-ott lehetett érdekes leletekre bukkanni. Ekkor bontották le például a Károly körúti bazársort, s szép fényfeliratai szinte kínálták magukat a mentésre. Be is kerültek az Elektrotechnikai Múzeumba. Legalább három csapat vágott neki ekkor a városnak, a Neonmentők, (más néven Neonon

A neonreklámok története a 19. század közepéig nyúlik vissza, ekkor fedezték fel, hogy a különféle gázokkal töltött üvegcsövekben a villamos áram pompás fényjelenségeket hoz létre. A fény színe a gáztól függ, a leglátványosabb a neon piros fénye, ezért a köznyelvben minden fénycsövet neoncsőnek szoktak nevezni. A színes csövek világításra nem alkalmasak, annál inkább látványos fényreklámok készítésére. A csövet az üvegtechnikusok tetszőleges formára tudják alakítani, nemcsak világító betűk, hanem vonalas rajzok is készíthetők belőle. Sok neonreklám művészi értékű alkotás és egyúttal kortörténeti emlék is. Budapestnek már az 1930-as években neonreklámok adtak világvárosi esti hangulatot, majd a háború utáni sötét évek után ismét fogalommá vált a „neonfényes Budapest”. A múzeum udvarán ennek a korszaknak megmentett neonjait tekinthetik meg a látogatók restaurált, újból működőképes állapotukban. Itt van az egykori „Patyolat” ruhatisztaságot sugalló fehér hattyúja, a „Csemege” kosara,

A varsói Neon Múzeum missziója a hidegháborús időszak neonfeliratainak dokumentálása és megőrzése. Az intézmény 2005 óta kutatja és restaurálja a nagy „neonizáció” időszakának utolsó túlélő darabjait, tevékenysége a teljes korábbi keleti blokk területére kiterjed. A neonfeliratok lengyel reneszánsza talán részben annak a folyamatos munkának köszönhető, ami az Európában első és egyedülálló múzeum megnyitásához vezetett. Az állandó kiállításon a neonok történetének megismerése mellett számos felújított, fénylő darabot lehet megcsodálni. A gyűjtemény több mint száz darab neonfeliratot és egyéb fényhez és elektromossághoz köthető grafikai értékű tárgyat tartalmaz, melyek közül számos a kor nagy művészeinek és a lengyel plakátművészet képviselőinek munkája. Ezek a neonok egy gyakran nem elismert művészeti ág képviselői, mely a forradalmi hangulat tompítását és a rossz körülmények elkendőzését szolgálta, az állami propaganda eszközeként. Eredeti városi környezetükben segíti a ne