Neon – Magyarország

Szerző: inf - május 07, 2017

A neonfeliratok története, jelene és jövője (megőrzésük vagy felújításuk) az ország minden városában, sőt, kisebb településén külön gyűjtést érdemelne. A neonreklámok velünk voltak a múltban, felbukkannak látványos épületekre fókuszált képek „mellékszereplőiként”, pl. a Fortepan gyűjteményében:

Fortepan 02206 - orig: GYÖNGYI

Kecskemét, Kossuth tér, Római katolikus nagytemplom (Öregtemplom)

Vagy egy építmény tetején, a korabeli legfeltűnőbb helyen:

Fortepan 05478 - orig: GYÖNGYI

Siófok, Víztorony

Az országos körkép szükségességét ízelítőként Kertész Zoltán összeállításával bizonyítjuk. Békéscsabán és tágabban, Észak-Magyarország térségében néhány hét alatt több forrásból, több témából gyűjtött könyvtárosként képeket, talált elkötelezett gyűjtőket, s nézett át helytörténeti Facebook-csoportokat neon-vonatkozásokat keresve.

Békéscsaba:

Andrássy út (pengeház) 17. régen (Fotó: Gellért Mária, 1981)

Békéscsaba neonjai

Szubjektív cikkválogatás a város reklámvilágításáról – Kertész Zoltán

A helyi megyei újság 1960-ban hírül adta, hogy szépül Békéscsaba, egymás után kerülnek ki a szépen világító reklámtáblák. 1964-ben arról számolt be Kasnyik Judit újságíró, hogy a főbb csabai utcák impozáns látványt nyújtanak a világító tábláikkal, viszont a mellékutcák nagyon sötétek. A cikkből kiderül, hogy mely területen szereltek fel neonfeliratokat a városban. 1967-ben az Állami Biztosító felirata hibásodott meg, később, 1969-ben hírül adták, hogy a Körös Hotel óriás Casco felirata villog, melyet, mint a cikkből kiderült, a Szegedi Neoncsőgyártó KTSZ készített. A problémák ezzel a világítástípussal a vasútnál is jelentkeztek, Uhrin Edit cikkében azt említi, hogy „...scsabára” sikerült megérkeznie, mert kiégtek a világító betűk az állomáson. Egy későbbi, 1981-es cikk már meglehetősen csúnyának titulálta a boltok fölött olvasható feliratokat. A szerző szerint egyedül a Pesti Csemege csemege-kosara visz bele valami érdekességet a jelenlegi Szent István tér hangulatába. A feliratokból azóta csak a kosár maradt meg, egy helyi képzőművész mentette meg a cégért a pusztulástól.

A feliratok az idők során kikoptak a városból, ahogyan új üzletek nyíltak a régiek helyén. A megszűnt Állami Biztosító óriás lovagját levágták a házról, melynek a szóbeszéd szerint nevet adott a felirat: „pengeháznak”, AB-háznak hívták régen az épületet vagy a magassága vagy a neonreklám miatt.

Az utolsó eredeti helyén látható (2011-ben még a neoncsövei is megvoltak), de már nem működő neonfelirat a Szabadság téren álló egyik üzleten található, melynek az a különlegessége, hogy a bolt még a rendszerváltás előtt nyílt meg, s azóta változatlan profillal üzemel.

MÁV – Neonfeliratok a vasútállomásokon

A Békés megyei vasúti feliratok egy részét az AKGV, azaz az Alföldi Kerti Gazdasági Vasút mentette meg, így a csabai állomás felújítása során hozzájuk került a Békéscsaba felirat, a Murony felirat és a Sarkadi cukorgyár megálló felirata.

Feladatuknak tekintik a keskeny nyomtávú vasúti emlékek felkutatását és megmentését. A vasúti neonok a 60-as évek elejétől kerültek ki az állomások és megállók épületeire. A MÁV külön javítóüzemet is létesített számukra, mivel a gyártó csak az új feliratok és neonvilágítás elkészítésére vállalkozott, a karbantartásukra nem. 1966-ban 610 tábla működött a vasúton, melyekhez hatfős szerelőcsoport tartozott. 2006-ban már csupán egyetlen üvegműves, villanyszerelő dolgozott a vasútnál, aki a feliratokkal foglalkozott: Józsa István Soma, az AKGV oszlopos tagja, mozdonyvezetőként az ország több településén készített állomási neonokról fényképeket.

Józsa István Soma fotói:

Irodalom:
Bermann István: A fény munkásai In: Vasút : a vasutas dolgozók gazdasági és műszaki lapja. 1966. (16. évf.) 7. szám

Kassai János: Aki a Z-vel kezdte – Sajnos csak az Index fórumban található meg, nem ismert az eredeti megjelenési helye

Kertész Zoltán fotói: