Bejegyzések

Neon – Magyarország

Kép
A neonfeliratok története, jelene és jövője (megőrzésük vagy felújításuk) az ország minden városában, sőt, kisebb településén külön gyűjtést érdemelne. A neonreklámok velünk voltak a múltban, felbukkannak látványos épületekre fókuszált képek „mellékszereplőiként”, pl. a Fortepan gyűjteményében: Fortepan 02206 - orig: GYÖNGYI Kecskemét, Kossuth tér, Római katolikus nagytemplom (Öregtemplom) Vagy egy építmény tetején, a korabeli legfeltűnőbb helyen: Fortepan  05478 - orig: GYÖNGYI Siófok, Víztorony Az országos körkép szükségességét ízelítőként Kertész Zoltán összeállításával bizonyítjuk. Békéscsabán és tágabban, Észak-Magyarország térségében néhány hét alatt több forrásból, több témából gyűjtött könyvtárosként képeket, talált elkötelezett gyűjtőket, s nézett át helytörténeti Facebook-csoportokat neon-vonatkozásokat keresve. Békéscsaba: Andrássy út (pengeház) 17. régen (Fotó: Gellért Mária, 1981)  Békéscsaba neonjai  Szubjektív cikkválogat...

Neonirodalom a weben

Kép
A (főleg) budapesti neonjelek sorsa a neonmentő csoportok működésének köszönhetően népszerű témájává vált a kétezres évek webes újságírásának, segítette a helytörténeti kutatásokat és a város múltját, identitását őrző csoportok kialakulását. A legtöbb weben megjelent cikk ma is elérhető, válogatásunk bizonyára nem teljes, de talán reprezentatív: Az égre rajzolt pincérnő Noller – Népszabadság Kultúra – 2010. 06. 11. „Valamikor 2005 táján volt a neonnosztalgiának egy jelentősebb nekibuzdulása, amikor is végre elkezdődött a régi, szocialista neonok dokumentálása, múzeumba mentése. Főleg a fővárosból. Ez már az utolsó pillanat volt: mert ekkorra a legszebb, legnagyobb pesti neonok kihunytak, de azért még itt-ott lehetett érdekes leletekre bukkanni. Ekkor bontották le például a Károly körúti bazársort, s szép fényfeliratai szinte kínálták magukat a mentésre. Be is kerültek az Elektrotechnikai Múzeumba. Legalább három csapat vágott neki ekkor a városnak, a Neonmentők, (más néven Neonon...

Neonparádé – Magyar Elektrotechnikai Múzeum

Kép
A neonreklámok története a 19. század közepéig nyúlik vissza, ekkor fedezték fel, hogy a különféle gázokkal töltött üvegcsövekben a villamos áram pompás fényjelenségeket hoz létre. A fény színe a gáztól függ, a leglátványosabb a neon piros fénye, ezért a köznyelvben minden fénycsövet neoncsőnek szoktak nevezni. A színes csövek világításra nem alkalmasak, annál inkább látványos fényreklámok készítésére. A csövet az üvegtechnikusok tetszőleges formára tudják alakítani, nemcsak világító betűk, hanem vonalas rajzok is készíthetők belőle. Sok neonreklám művészi értékű alkotás és egyúttal kortörténeti emlék is. Budapestnek már az 1930-as években neonreklámok adtak világvárosi esti hangulatot, majd a háború utáni sötét évek után ismét fogalommá vált a „neonfényes Budapest”. A múzeum udvarán ennek a korszaknak megmentett neonjait tekinthetik meg a látogatók restaurált, újból működőképes állapotukban. Itt van az egykori „Patyolat” ruhatisztaságot sugalló fehér hattyúja, a „Csemege” kosara,...

Neonmúzeum – Varsó

Kép
A varsói Neon Múzeum missziója a hidegháborús időszak neonfeliratainak dokumentálása és megőrzése. Az intézmény 2005 óta kutatja és restaurálja a nagy „neonizáció” időszakának utolsó túlélő darabjait, tevékenysége a teljes korábbi keleti blokk területére kiterjed. A neonfeliratok lengyel reneszánsza talán részben annak a folyamatos munkának köszönhető, ami az Európában első és egyedülálló múzeum megnyitásához vezetett. Az állandó kiállításon a neonok történetének megismerése mellett számos felújított, fénylő darabot lehet megcsodálni. A gyűjtemény több mint száz darab neonfeliratot és egyéb fényhez és elektromossághoz köthető grafikai értékű tárgyat tartalmaz, melyek közül számos a kor nagy művészeinek és a lengyel plakátművészet képviselőinek munkája. Ezek a neonok egy gyakran nem elismert művészeti ág képviselői, mely a forradalmi hangulat tompítását és a rossz körülmények elkendőzését szolgálta, az állami propaganda eszközeként. Eredeti városi környezetükben segíti a ne...

Neonkészítők napjainkban

Kép
„A 19. század végén Moore szén-dioxiddal és nitrogénnel töltött csöveket készített. Bár a készített csövek fénye gyenge volt, egy terem mennyezetét körbecsövezve világítani is lehetett velük. Nehézkes és bonyolult működésük ellenére még az 1900-as években is használatban voltak világítótestekben. Az 1910-es párizsi autókiállításon az első neongázzal töltött, gázkisülésű fénycsövet Claude mutatta be. Hamarosan megjelent az első neonreklám egy párizsi fodrászszalon felett „Carravalio” felirattal. A neoncső 8-12 mm átmérőjű, 1 mm falvastagságú üvegcső (kivételes esetben a cső átmérője 6 mm is lehet). A neoncső két végén beforrasztott 1-1 elektródával, amelyekhez nem csatlakozik izzószál (szemben a fénycsővel). Az elektródák az üveggel megegyező hőtágulású invar ötvözetből készülnek. Az üvegcső tetszőleges alakúra, akár felirat körvonalára is meghajlítható. A neoncső az elvárt színnek megfelelő gázzal vagy gázkeverékkel van töltve, neoncsöveken fényport ritkán alkalmaznak.” A  Wiki...

A neon fényképészei

Kép
Isabel Val spanyol fotóművész fotósorozata  a kétezres évek elején joggal keltett feltűnést, hiszen külföldi fotós szemmel, a múlt rendszer emlékeiként fedezte fel és örökítette meg Budapest neonjeleit. Mint elmondja , Barcelonában már eltűntek a neonfények, s Budapestre érkezve meglepte, itt még mennyire szerves részei a város építészeti arculatának. „Még van olyan, amelyik működik, mások ott maradtak ugyan a helyükön, de már nem működnek. A többség nagyon lehangolóan néz ki. A múltban, a 70-es években még a haladás és a modernség szimbólumai voltak.” „Igazán érdekessé az teszi őket –  nyilatkozza a cafebabel.co.uk  oldalán –, hogy jóllehet más korszakhoz tartoznak, mégis itt maradtak mint egy korszak tanúi. És az az érdekes, hogy némelyikük még meggyullad éjszakára! Mindenesetre Budapest nagyon gyorsan változik, és azóta, hogy néhány hónappal ezelőtt belefogtam ebbe a projektbe, ezen neonok közül néhány már eltűnt. Úgy gondolom, érdemes megőrizni őket valamilyen mód...

Neon és design

Kép
Neonfelirat a magyar pavilon bejáratán Az idei Velencei Biennálén Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektje képviseli Magyarországot. A magyar pavilon  bejáratát egy neon diszíti : „Az elérhetetlen egy szocialista épület tetején felállított neonfeliratba sűrűsödött – emlékeztetett Brigitte Franzen, köszönetet mondva Várnai Gyulának, amiért az utópiából „egy létező helyet” varázsolt. A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is.” Várnai Gyula állít ki a 2017-es Velencei Biennále magyar pavilonjában – artportal.hu Neon-arculat A budapesti Neonon csoport 2004 óta foglalkozik neonreklámok megmentésével. Patkós Luca grafikus véletlenül bukkant rájuk, ennek hatására diplomamunkájában is a csoport terveire – egy múzeum megnyitására –...